|
JPAGE_CURRENT_OF_TOTAL
Ha saját hulladékunkat fogjuk feldolgozni, egyszerűen számoljuk ki, hogy óránként, naponta vagy havonta mennyi a keletkező brikettálásra alkalmas alapanyag. Számoljuk ki éves szintre a brikett gyártásához rendelkezésre álló alapanyag mennyiségét.
Példaként számoljunk együtt!
Egy asztalosüzemben keletkezik naponta 200 kg száraz (pontosabban légnedves, 12%-os) fahulladék (élek, végek, szélek, csomók stb.), 80 kg faforgács és 30 kg fűrészpor. Akkor az éves hulladékmennyiség (egy műszakot, 5 napos munkahetet és 50 évi munkahetet feltételezve):
a) darabos fahulladék: 1×5×50×200 = 50.000 kg
b) faforgács: 1×5×50×80 = 20.000 kg
c) fűrészpor: 1×5×50×30 = 7.500 kg
összesen (a+b+c): = 77.500 kg
Tehát az éves brikettálandó mennyiségünk 77.500 kg. Ehhez a mennyiséghez úgy tudunk megfelelő brikettáló gépet választani, ha a keletkező éves mennyiséget elosztjuk a rendelkezésre álló munkaórák (kb. 2000) számával (feltételezzük, hogy egy brikettálógép folyamatosan, a nap 8 órájában működik). Tehát az óránkénti brikettálási igény 77500/2000 = 38.75 kg/óra. 200 kg/óra brikettmennyiség alatt mindenképpen hidraulikus brikettálót válasszunk, értelmetlen ilyen kis mennyiségekre a lényegesen költségesebb mechanikus brikettáló gépeket választani. Szóval választunk a katalógusból mondjuk egy HB E-55 hidraulikus brikettálót. Ennek a névleges teljesítménye 15-60 kg/óra.
Ne feledjük, hogy az alacsonyabb sűrűségű, "szellős" anyagokból (pl. puhafa faforgács) kevesebb brikett gyártható óránként, a nagyobb sűrűségűekből (őrölt félkemény vagy keményfa, fűrészpor, darált szalma) a névleges teljesítmény felső határa felé becsülhetünk. A brikettáló gépek kiválasztásakor és több gép összehasonlításakor soha ne a megadott felső határral számoljunk, hiszen az előállított brikett mennyisége erősen függ az alapanyag jellemzőitől!
Folytatva az előbbi példát:
Tételezzünk fel egy átlagos állapotot, vegyük a névleges teljesítmény körülbelüli középértékét, ez kb. 40 kg/óra körülire adódik. A gép kb. 40 kg brikettet képes gyártani óránként, nekünk pedig átlagosan 38.75 kg brikettálható alapanyagunk keletkezik. Hurrá, megtaláltuk a megfelelő brikettáló gépet. Örvendünk. Vagy mégsem? Mégsem! Ahogy a gép leírásánál is látható, a gépet időszakos, szakaszos brikettálásra tervezték, ezzel nem tudunk napi 8 órás műszakban folyamatosan dolgozni a hidraulikus rendszer túlhevülése miatt (mivel a NANO E55, NANO E60, a HB E-60 ECO, a HB E-60 időszakos működésre tervezett gépek, ezért nem ajánljuk folyamatos üzemeltetéshez). Akkor keressünk hát egy nagyobb teljesítményű hidraulikus brikettáló gépet, amellyel több órán át is dolgozhatunk. A HB E-70 ECO hidraulikus brikettálótól kezdődően kiegészítő olajhűtő csatlakoztatható a brikettálógépekhez, így az megszakítás nélkül üzemeltethető. A nagyobb kapacitás miatt nem is kell napi 8 órában működtetnünk a gépet, hiszen rövidebb idő alatt készül el ugyanannyi brikett.
Válasszunk például egy legalább kétszeres kapacitású 60-120 kg brikett előállítására alkalmas gépet, például a HB E-70 ECO hidraulikus brikettálót, a hozzá tartozó olajhűtővel. Az alapanyag mennyiségével, jellemzőivel kapcsolatos feltételezéseket fenntartva tételezzünk fel óránkénti 90 kg átlagos termelést. Ekkor adódik, hogy az összes, 77.500 kg brikettálandó alapanyagból kb. 860 óra alatt tudunk brikettet készíteni. Ez már lényegesen kedvezőbb számunkra, hiszen nem kell napi 8 órában működtetnünk a gépet (energiahatékonyság), illetve nem kell az alapanyag-ellátás folyamatosságának ingadozásával foglalkoznunk, hiszen ez a mennyiség az említett HB E-70 ECO brikettáló géppel átlagosan napi 3,5 óra alatt feldolgozható.
Remek, találtunk egy olyan gépet, amelyikben még rengeteg tartalék is van. Ha a jövőben több brikettálható anyagunk képződne - és miért ne képződne - akár kétszer (vagy többször) ennyit is biztonsággal fel tudunk dolgozni.
|
