| A méret a lényeg, avagy hogyan válasszon JÓL brikettáló gépet? |
|
Brikett gyártására alkalmas alapanyagokElsőként tisztázzuk, milyen anyagot is szeretnénk brikettálni? A brikettálással feldolgozható alapanyagok köre igen széles (puha- és keményfa, szalma, polisztirol, polipropilén, poliuretán, gumi, műanyagok, természetes és szintetikus szálak, szövetek, bőr és irha hulladékai, papír stb.). Magyarországon legelterjedtebb a fa és szalma brikettálása, de egyes nagy teljesítményű hidraulikus prések alkalmasak akár a fémforgács, illetve fém darálék brikettálására is. (Sőt, a visszavont papírpénzekből is kiváló fűtőértékű alternatív tüzelőanyagot készíthetünk.) A fémforgács kivételével - amely kizárólag speciális hidraulikus rendszerű géppel dolgozható fel - az előbb említett (fa, -forgács, -fűrészpor, szalma, energiafű stb.) alapanyagokból készíthetünk brikettet hidraulikus és mechanikus rendszerű brikettáló géppel is. A hidraulikus és a mechanikus brikettálókról, működési elvükről és tulajdonságaikról a berendezésekre kattintva olvashat részletesebben. Ha megvagyunk az alapanyag pontosításával, nézzük meg, hogy mennyi az annyi, azaz milyen berendezések szükségesek adott mennyiség brikettálásához! Ha tudjuk, hogy évente mennyi brikettet szeretnénk gyártani, könnyen eldönthető, hogy mechanikus vagy hidraulikus rendszerű brikettálógép az ideális számunkra. A hidraulikus prések névleges kapacitásának felső határa 210 kg óránként. Ebből kiszámolható, hogy mekkora az a maximális mennyiség, amelyet a hidraulikus brikettálóval fel tudunk dolgozni. Egy műszakos munkarenddel számolva ez körülbelül 2000 óra működés évente. Természetesen a nagyobb (olajhűtővel ellátott) hidraulikus gépek alkalmasak az akár 24 órás folyamatos működésre is. Figyelembe véve a szükséges karbantartási időket, tervezett leállásokat, ünnepeket - folyamatos működéssel - körülbelül évi 5500-6000 óra működési idővel kalkulálhatunk.
Így ideális esetben akár 1.000-1.200 tonna brikett előállítása is lehetséges. Ebből már egyenesen következik az éves tervezhető árbevétel, ahol - alapanyagtól függően - 35-42 Ft-os eladási brikett árakat vehetünk figyelembe. Ez évente 35-48 millió forintos árbevételt jelent. Összefoglalva tehát elmondható, hogy a hidraulikus brikettáló gépek felső teljesítményének határa korántsem végtelen, bár nem ritka, hogy a technológia viszonylag alacsony beruházási értéke miatt egy üzemben egyszerre több önálló hidraulikus brikettáló sor is működik, így teljesítményük is többszöröződik.
Az éves és az óránkénti mennyiség meghatározásakor és a megfelelő brikettáló gép kiválasztásakor két irányból közelíthetjük meg a kérdést. Ha saját hulladékunkat fogjuk feldolgozni, egyszerűen számoljuk ki, hogy óránként, naponta vagy havonta mennyi a keletkező brikettálásra alkalmas alapanyag. Számoljuk ki éves szintre a brikett gyártásához rendelkezésre álló alapanyag mennyiségét. Példaként számoljunk együtt!
Ne feledjük, hogy az alacsonyabb sűrűségű, "szellős" anyagokból (pl. puhafa faforgács) kevesebb brikett gyártható óránként, a nagyobb sűrűségűekből (őrölt félkemény vagy keményfa, fűrészpor, darált szalma) a névleges teljesítmény felső határa felé becsülhetünk. A brikettáló gépek kiválasztásakor és több gép összehasonlításakor soha ne a megadott felső határral számoljunk, hiszen az előállított brikett mennyisége erősen függ az alapanyag jellemzőitől! Folytatva az előbbi példát:
Remek, találtunk egy olyan gépet, amelyikben még rengeteg tartalék is van. Ha a jövőben több brikettálható anyagunk képződne - és miért ne képződne - akár kétszer (vagy többször) ennyit is biztonsággal fel tudunk dolgozni. Ha a termelési igény alapján megtaláltuk álmaink brikettálóját, kanyarodjunk vissza az alapanyaghoz, hogy megtudjuk, milyen további kieégszítőkre van (lehet) szükségünk! A brikettálható alapanyagokkal szemben az egyik elvárás a megfelelő méret. Itt különösen igaz, hogy a méret a lényeg... no meg az alapanyag nedvességtartalma, de erről később. Példánkban szerepel három különböző megjelenési formájú anyag (darabos fa, faforgács és fűrészpor). Az ideális, 8-10 mm alatti jellemző méretet csak a fűrészporunk tudja, így a darabolt fával és a forgáccsal még valamit kezdenünk kell, hogy brikettálható legyen.
Ha darálni, aprítani vagy finomítani kell
A tökéletes brikett előállításához a darálási fázist követően szükség lehet (és ajánljuk is) egy újabb fázis, az őrlés (finomítás) beiktatását. Az őrlés szerepe, hogy a daráló által előaprított anyagot 8 mm alatti méretű szemcsékké (apró forgácssá) finomítsa. Válasszunk hát egy finomítót, amely illeszkedi a daráló teljesítményéhez (hiszen a ledarált alapanyagot érdemes rögtön finomítani is).
Egy komplett hidraulikus brikettáló rendszer lehetséges elrendezését szemlélteti az alábbi ábra. Egy ilyen jól összehangolt komplett rendszer képes óránként akár 160-200 kg brikett előállítására is. Napi 12 órás működéssel számolva így a két tonnás napi termelést is meghaladhatjuk.
Az illusztráción látható, hogy esetünkben a daráló (1) közvetlenül kapcsolódik a túlnyomásos rendszerű kalapácsos finomítóhoz (2), amely egy anyagtovábbító és porleválasztó rendszeren (3) keresztül kerül a hidraulikus brikettáló gép (4) adagolótartályába. A képen látható daráló fa alapanyag aprítására alkalmas, szalma esetén más rendszerű daráló szükséges, de az őrlési, finomítási fázis már megoldható a képen szereplő finomítóval. Egy ilyen kompakt rendszer kiválóan alkalmas arra, hogy egy géppel műszakonként akár 1600 kg fabrikettet készítsünk. Ez évente akár 380-400 tonna brikett előállítását teszi lehetővé nyolc órás műszakonként, tehát három műszakban üzemeltetve egy hidraulikus brikettáló géppel ezer tonnát is meghaladó mennyiségű brikett gyártható. Ha figyelembve vesszük emellé a bemutatott komplett rendszer árát, akkor igen meggyőző az a tény, hogy egy év alatt akár meg is térülhet a beruházásunk, és azt követően már csak jövedelmet termel. A nedvességtartalom a méreten kívül a másik kritikus tényező.A brikettálás és pelletgyártás szempontjából csak azokat az alapanyagokat tekinthetjük száraznak, amelyek nedvességtatalma 14% alatt van. Nem egyszerű ennek meghatározása mérés nélkül, de általánosságban elmondható, hogy az alapanyagok közül általában csak a kalászosok szalmája (14%) és légnedvesre szárított (12% körüli) fa alapanyag tekinthető száraznak. A brikettálási technológia szempontjából nem beszélhetünk száraz alapanyagról pl. a kukoricaszár vagy erdészeti vágási, ritkítási hulladék esetében, hiszen ennek nedvességtartalma 20% fölötti. Ha nedves a brikettálásra szánt alapanyag - és utólag kiderül, hogy általában sosem elég száraz - szükségünk van szárítóra is. Sajnos - szerencsére - a brikettáló gépet nem lehet becsapni. Ha nedves az alapanyag (14% feletti a relatív nedvességtartalma), az meglátszik a kész brikett minőségén (töredezik, deformálódik). A nedves anyag brikettálásával járó gőz- és nyomásképződés károsíthatja a berendezéseket is. Azt már áttekintettük, hogy mely alapanyagok tekinthetők száraznak (elsősorban a szárított asztalosüzemi hulladék és a szalma). Minden más növényi eredetű anyagot szárítanunk kell. A brikettálási technológia során alkalmazott szárítás legelterjedtebb módja a dobszárító alkalmazása. A gyári dobszárítóink a felfűtéshez földgázt használnak, de aztán faaprítékkal működnek tovább (egy 1000 kg/óra teljesítményű szárító kb. 120-150 kg faaprítékot igényel óránként). A dobszárítók további előnye a jó szabályozhatóság és a kis helyigény. Egyetlen hátrányuk, hogy kis menniységek (1000 kg/óra alatt) szárítására nem gazdaságosak (fajlagosan magas bekerülési költéségük miatt). A kisebb üzemek szárítási igényeinek kielégítésére fejlesztettünk ki egy speciális szárítót, amely képes akár 800 kg/óra teljesítményre (természetesen a szárítási teljesítmény függ az alapanyag induló nedvességtartalmától). Egyedi építésű szárítóink árukban is illeszkednek a kisebb teljesítményű rendszerekhez, így a megtérülés szinte minden termelési volumenhez viszonylag gyorsan biztosítható. A szárítót a daráló és a finomító berendezés közé érdemes beépíteni. A kisebb brikettáló rendszerekhez illeszkedő szárítókról bővebb leírást és árakat itt olvashat.
Ha nagypályán akar játszani és nem (csak) a saját termelésből származó hulladékot, mellékterméket szeretné brikettálni, hanem egy még felfutóban lévő iparágba akar közvetlenül befektetni, amely hosszú távon biztos jövedelmet termel (és nem mellesleg környezetbarát is), akkor elsősorban az elvárt éves árbevétel (és az abban rejlő kb. 30%-os adózatlan eredményrész) felől közelítsünk. Egy újabb matekpélda:
Természetesen a brikettáló gép önmagában még kevés, a feldolgozandó alapanyagtól függően előkészítő, daráló, finomító, valamint anyagtovábbító és -tároló, esetleg szárító berendezések is szükségesek a brikettáló gép teljesítményéhez igazodó kapacitással. A kész brikett csomagolási módjától függően pedig a szükséges automatizáltsági fokú csomagológép is része lesz a beruházásnak. Mivel ezek a berendezések szinte minden esetben az egyedi adottságoktól (alapanyagjellemzők, telephely adottsága, közműcsatlakozások stb.) függően különbözőek lehetnek, ezekre nincsenek katalógusaink, listaáraink. Minden esetben az egyedi igények és lehetőségek figyelembe vételével tervezzük meg a technológiát és adunk ajánlatot. Hogy ne érje meglepetés, fontos tudnia, hogy a mechanikus brikettáló üzem komplett gépköltsége az előkészítő és anyagtovábbító kiegészítő berendezésekkel, szárító nélkül minimálisan kb. 35-50 millió forintnál kezdődik, tehát többszöröse a hidraulikus brikettáló rendszerek befektetés-igényének. Természetesen a mechanikus brikettáló gépekkel gyártható brikettek fajlagos mennyisége is többszörös. Nagyobb befektetés - magasabb profit. Ön dönt, mi segítünk a megvalósításban! Hozzászólások (4)
A hozzászólások megjelenítése/elrejtése ...
Kedves Kálmán! Ez már egy kicsit összetettebb energetiaki tervezést igényel... Általános elveket írok: ki kell számolni, hogy mekkora az ellátandó intézmények, lakóépületek éves hőigénye. Figyelembe véve a fűtési rendszer hatásfokát, hőveszteségeket stb. és a brikett vagy pellet fűtőértékét, kiszámolható, hogy egy-egy egységnek mekkora az éves szükséglete. Ezeket összeadva tervezhető a brikettáló vagy a pelletáló gép kapacitása. A tervezésnél viszont figyelembe kell venni, hogy a fűtőanyag-igény nem egyenletesen elosztva jelentkezik, hanem szezonális. Ennek kiegyenlítésére megoldás lehet pl. a több műszakos munkarend beveztése vagy komolyabb tárolókapacitás kiépítése.
,
2009. április. 09.
...
Domokos Mihálynak - A keményfa tökéletes alapanyag, persze szárítva. Ugyanazokon a gépeken pelletálható vagy brikettálható, mint bármilyen puhafa. Nagy előnye a keményfának, hogy fajlagosan nagyobb menniység gyártható belőle a puhafához képest. Keményfa esetén a gépeknél megadott termelési teljesítmények (pl. 400-600 kg) közül a magasabbat vehetjük figyelembe. Összefoglalva tehát a gépválasztást e tekintetben nem befolyásolja az alapanyag. Esetünkben a gépválasztásnál csak az a kérdés, hogy mennyi az óránként elérhető alapanyag.
,
2009. április. 09.
Véleménye van? Ossza meg másokkal!
|
Segítünk eligazodni a brikettálással kapcsolatos információtengerben, hogy saját maga is átgondolhassa, hogy önnek pontosan mire is van szüksége. Egy komplett brikett vagy pellet üzem beszerzése előtt is fontos tisztáznunk néhány alapkérdést. Vegyük tehát sorra a legfontosabb szempontokat!
Most vizsgáljuk meg, hogyan teljesíthetjük ezt! A legnagyobb 
BELÉPÉS
HULLADÉKDARÁLÓ
Az általunk ajánlott remek ár-érték arányú hulladék-daráló és aprító gépek a www.hulladek-daralo.com oldalon. Kattintson ide a jó hulladék-daráló megtekintéséhez!
HOZZÁSZÓLÁSOK
SZAVAZZON!
OLDALTÉRKÉP
KATALÓGUS ÁRAKKAL
| Hidraulikus brikettáló gépek |
| Kiegészítők |
| Pelletprések |
| Nedvességmérők |
Videótár
Pályázatok
FŐBB REFERENCIÁK
A brikettalo.hu oldal cikkeinek tartalma a Creative Commons Nevezd meg!-Ne add el!-Ne változtasd! 2.5 Magyarország Licenc feltételeinek megfelelően szabadon felhasználható.